A Transtelex cikke.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétette az idei népszámlálás előzetes eredményeit. Az INS elnöke, Tudorel Andrei máris bejelentette, hogy Románia lakossága mintegy 19 millió fő, egymillióval kevesebb, mint a 2011-es népszámláláskor. „Megfigyeltünk egy tendenciát: a megyeszékhelyek városainak lakossága csökken, a szomszédos városokban pedig nő a népesség” – mondta Tudorel Andrei.

Románia lakossága jelen pillanatban: 19 053 815 fő. Ez 2011-hez képest 1 067 826 fős csökkenést jelent. Nemekre lebontva az adat a következőképpen néz ki: 9 808,3 ezer (ami 51,5%-ot jelent) nő, és a fennmaradó 48,5 százaléka férfi. A populáció nagyobb hányada él városi környezetben: az összegyűjtött adatok szerint: 9.941,2 ezren laknak városon (ami 52,2%-ot jelent).

Etnikai adatok

Az etnikai hovatartozásra vonatkozó információk 16 568,9 ezer személyről álltak rendelkezésre (a Románia állandó népességét alkotó 19 053,8 ezer személyből).

A népszámlálás során regisztrált magyar nemzetiségű népesség száma 1 002,2 ezer fő volt (6,0%, az előző népszámlálás 6,5%-ához képest).

A magukat romának vallók száma 569,5 ezer fő, ami 3,4%-t jelent, a 2011. évi 3,3%-hoz képest kismértékben emelkedett ennek az etnikai kategóriának az aránya.

Azok az etnikai csoportok, amelyek esetében 20 ezer fő feletti létszámot regisztráltak, az ukránok (45,8 ezer fő), a németek (22,9 ezer fő) és a törökök (20,9 ezer fő) voltak.

A népszámlálás részletesebb eredményeiből ugyanakkor az is kiderül, hogy nem éri el az egymilliót azoknak a magyar nemzetiségűeknek a száma, akik magyar anyanyelvűnek is vallották magukat. Összesen 977.450 magyar nemzetiségű vallotta magát magyar anyanyelvűnek Romániában, amíg a magyar nemzetiségű személyek közül 22.353 román anyanyelvűnek, 1.335-en roma nyelvet beszélőnek, 191-en pedig német anyanyelvűnek vallotta magát.

Voltak néhányan, akik magyar nemzetiségűként ukrán, orosz, szerb, szlovák, horvát, bolgár, olasz vagy épp macedón anyanyelvűként határozták meg magukat. Hogy még bonyolultabb legyen a képlet, a magukat románnak valók között is vannak olyanok, akiknek magyar az anyanyelve, összesen 24.650 személy. A romák között 32.086 magyar anyanyelvű van a hivatalos statisztika szerint, a németek között 3.841 személy vallotta magát magyar anyanyelvűnek, míg a zsidók között 3.841 magyar anyanyelvű volt tavaly december elsején. Az adatok szerint összesen 1 038 806 személy vallotta magát magyar anyanyelvűnek.

Vallás

A felekezeti hovatartozást 16 397,3 ezer személy regisztrálta, és a rögzített adatok azt mutatják, hogy a vallásukat bevallók 85,3%-a ortodox vallású (86,5%-ról csökkent);

4,5% vallotta magát római katolikus vallásúnak (4,6%-ról csökkent), 3% református vallásúnak (3,5%-ról csökkent).

0,4% és 0,8% között volt a görög katolikus (0,7%), a baptista (0,6%), a hetednapi adventista és a muszlim (egyenként 0,4%). A teljes népesség 0,9%-a vallotta magát „vallástalannak”, ateistának vagy agnosztikusnak.

A magukat magyar nemzetiségűnek vallók közül 19 162-en mondták azt magukról, hogy ortodox vallásúak, 405 212-en azt, hogy római katolikusok, 453 621-en azt, hogy reformátusok, 46 186-an pedig azt, hogy unitáriusok. Összesen 12 772 magyar vallotta magát görögkatolikusnak, 10 922-en baptistának, 10 534-en evangélikus-lutheránusnak, 9 054-en a Jehova tanúi felekezethez tartozónak, 6 673-en hetednapi adventistának, 5 852-en pedig pünkösdi egyházhoz tartozónak. 1081 magyar állította azt magáról, hogy ateista, 6017-en vallástalannak, 422-en pedig agnosztikusnak vallották magukat.

Iskolázottság

A teljes lakosság 43,5%-a rendelkezik középfokú iskolai végzettséggel (középiskola, szakközépiskola, szakiskola vagy mesterképzés), szemben a korábbi 41,4%-kal. Emellett 40,5%-uk alacsony szintű (általános iskolai, középiskolai vagy semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkezik) – 44,2%-ról csökkent. A felsőfokú végzettségűek aránya 16%, szemben a korábbi 14,4%-kal.

143,6 ezer ember írástudatlan, ami a 2011-es 245,4 ezerhez képest jelentős csökkenést jelent.

A magukat magyarnak vallók közül 130 051 (12,9%) személynek van felsőfokú végzettsége, 501 411 (50%) személynek középfokú, míg 370 689 (36,9%) személynek általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettsége.

Demográfiai elöregedés és lakosságvesztés

A lakosság elöregedési folyamata a tíz évvel ezelőttihez képest elmélyült, az idős (65 éves és idősebb) népesség arányának növekedésével. A demográfiai öregedési index közel 20 százalékponttal nőtt: 100 fiatalra jelenleg 121,2 idős személy jut (LPR 2021) a 101,8 (LPR 2011) korábbi arányhoz képest. A demográfiai függőségi ráta egy évtized alatt 47,0-ról 55,5-re nőtt: ez a 100 felnőttre jutó fiatal és idős személyek számának a megoszlását jelöli.

A 2011-ben regisztrált állandó népességhez képest Románia 1,1 millió lakost (1067,8 ezer főt) veszített. A 42 megyéből (beleértve Bukarestet is) 39 megye lakossága csökkent. Kivételt képez Ilfov megye, amely 153,9 ezer fővel gyarapodott, de Beszterce-Naszód és Suceava megye is, amelyek 9,8, illetve 7,7 ezer lakossal gyarapodtak.


A legnagyobb népességcsökkenést Caraș-Severin (-16,6%, azaz 49,0 ezer fővel kevesebb) és Teleorman (-14,9%, azaz 56,6 ezer fővel kevesebb) megyében regisztrálták.

Abszolút értékben a legnagyobb népességveszteséget Bukarest önkormányzata könyvelhette el, 166,4 ezer fővel (-8,8%). Meg kell azonban jegyezni, hogy Ilfov lakossága erőteljesen növekedett, ami azt jelenti, hogy sok bukaresti települt a szomszédos településekre. Prahova (-67,8 ezer fő, ami 8,9%-ot jelent) és Dolj (-61,1 ezer fő, ami 9,3%-ot jelent) megye is veszített lakosságából.

Az előzetes eredmények bejelentésre már reagált is az RMDSZ, amely azért kampányolt a számlálási időszakban, hogy meglegyen az 1 millió magyar. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke köszönetet mondott a romániai magyaroknak, akik büszkén kiálltak a magyarságuk mellett, és mindazoknak, akik megszervezték, vagy valamilyen formában segítették a lekérdezés mindkét szakaszát: a számlálóbiztosoknak, a történelmi magyar egyházaknak, a civil szervezeteknek, a sajtó képviselőinek és az RMDSZ-ben dolgozó kollégáknak egyaránt.

„2022-ben ismét megmutattuk, hogy a szülőföldön akarunk jövőt tervezni magunknak erős magyar közösségként. 2023-ban is számíthatunk egymásra!” – idézi az RMDSZ közleménye Kelement.

Címkép forrása: u7szerk.