Régi barát és munkatárs, kiváló író levele: „Már csak te vagy független.” És a hír: Felmondott a Transindex teljes szerkesztősége.
Az összmagyar sajtóban jó ideje bármi megtörténhet. A NER világában bármi megtörténhet. A jelenlegi szélsőjobboldali magyar kormány (önkény)uralta médiavilágban bármi megtörténhet egyik napról a másikra.
2016 októberében megszűnt a Népszabadság, az év végén a kolozsvári Progress Alapítvány nagytakarított: megvált a Maszol Vélemény rovatának legjobb szerzőitől, a (rovat)vezető publicistával, a volt alapító főszerkesztővel az élen, és elkezdte az Erdélyi Riport „szüneteltetését”.
A Fidesz erdélyi médiabirodalmában egyetlen be nem hódolt, független hírportál és lap maradt: a Transindex. Tovább bírta a támadásokat, a megpróbáltatásokat, a Damoklész kardját (nem utolsósorban a hasznos idióta – ha nem éppen felbérelt – kommentelők támadásait), mint mutatványának nézői gondolták volna: ahogy ilyenkor lenni szokott, csak ők, a lapcsinálók tudták, milyen körülmények között dolgoznak. Hősiesen és tisztességesen, tisztességesen és – részben menet közben szerzett – egyre javuló szakmaisággal.
Most a Transindex szerkesztői véget vetettek a megalázó kínlódásnak. Fiatal embereknek nem könnyű úgy dolgozni kevés pénzért, hogy közben lakáj kollégáik villákban laknak, a magyarországi adófizetők pénzéből forintmilliárdokkal kitömve, és még ők, az önkény és a sors üldözöttei a hazaárulók és bérencek hangos és mosdatlan szájú trollok agresszív hozzászólásaiban.
Úgy álltak fel, mint Magyarországon az Index szerkesztői. Ezért sem döbbentem meg, mert eszembe jutott az Index. És eszembe jutott, hogy az a társaság utána megcsinálta a ragyogó Telexet…
Az a „már csak te vagy független” az Új Hétnek szólt. Barátom és munkatársam tegező viszonyban van lapunkkal, megszólítja és elismeri, ennél szebb dolgot nehezen tudok elképzelni.
Az Új Hét annyira független, hogy még a fészbukon sincs fenn. Fő célja az volt, már induláskor, hogy megírja, megosztja, tematizálja, véleményezi mindazokat a magyarországi jelenségeket, eseményeket, amiket az erdélyi lakájmédia „nem vesz észre”.
Megnyugtató, hogy ha valami történik, egyedül kell felállnom.