Úgy állítanak be brit, svéd és spanyol adatokat, mintha ezekben az országokban gyerekek tömegeit operálnák ellenkező neművé. Ez félrevezető, a műtéteket nem is lehet kiskorúakon végezni. – Nagy jelentőségű esemény a magyar sajtó történetében: megjelent a Lakmusz.hu!
“Megálljt kell parancsolni a nemátalakító műtétek őrületének, még mielőtt Magyarországon is olyan statisztikák lesznek, mint Nyugaton!” – mondta Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője 2021. december 2-án, az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában.
Halász szerint “az LMBTQ-lobbi” világméretű kezdeményezést indított, az érzékenyítés pedig “kezdi elérni célját”. Ennek alátámasztására források megjelölése nélkül kezdett “sokkoló” statisztikákat sorolni.
- “Svédországban 1500 százalékkal nőtt meg azoknak a 13-17 éves kislányoknak a száma, akik fiúnak érzik magukat.”
- “Naponta legalább egy kiskorú változtatja meg a nemi identitását Nagy-Britanniában.”
- “A nemátalakító műtétek és beavatkozások elismerése megjelent számos nyugat-európai országban, köztük Spanyolországban, ahol 14 éves kortól szülői beleegyezés nélkül változtathatnak nemet a kiskorúak,”
- “de Skóciában is, ahol ugyanez már 4 éves kortól megengedett.
Halász nem fogalmazza meg egyértelműen, mit ért a kiskorúak nemének vagy nemi identitásának megváltoztatásán. A szavai és a videó címe viszont azt a látszatot keltik, mintha az említett nyugati országokban tömegével operálnának át gyerekeket ellenkező neművé, ráadásul szülői beleegyezés nélkül.
Pedig erről szó sincs: bár a transznemű fiatalok száma valóban emelkedett az elmúlt években, kiskorúakon nemátalakító műtéteket végezni a felsorolt országok egyikében sem engedélyezett.
Az egyes országok szabályainak vizsgálatából kiderül, hogy a Halász által idézett adatok a transz emberek életének és a nemátalakítás bonyolult folyamatának egészen más elemeire vonatkoznak. Skóciában például a négyévesek videóban említett “nemváltoztatásával” csak egy kormányzati ajánlás foglalkozik – ez pedig nem a műtétet, csupán azt teszi lehetővé, hogy az iskolában a gyerekek válasszák meg, milyen néven és személyes névmással nevezzék őket.
Erős kampány
Azért tartottuk fontosnak, hogy megvizsgáljuk Halász kijelentéseinek valóságtartalmát, mert azok a jelenlegi kormányzati kommunikáció egyik kiemelt témájáról szólnak: a tavalyi év utolsó kormányinfóján Orbán Viktor a migráció mellett “az LMBTQ-mozgalmak által javasolt” gyermeknevelést és társadalomfölfogást nevezte meg az európai életet meghatározó legfontosabb kérdésként.
Tüntetés a pedofiltörvény homofób elemei ellen 2021. június 14-én. Fotó: Szász Zsófi/444
Bár a parlamentben már tavaly júniusban törvényt szavaztak meg az LMBTQ-témák kiskorúak előtti megjelenítésének korlátozásáról, a témában gyermekvédelmi népszavazást is fognak tartani, a tervek szerint az országgyűlési választás napján. Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke előre jelezte, hogy a kormány “erős kampányt” folytat majd a referendum előtt, Halász videója is ezt népszerűsítette.
A referendum négy kérdéséből kettő így hangzik majd:
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
De mit jelent pontosan a nemi átalakító kezelés? És a nem megváltoztatása? Ez – Halász videójához hasonlóan – a referendum esetében sem tisztázott.
Bár a köznyelvben ezeket a kifejezéseket legtöbbször egyszerűen a nemváltoztató műtétekre használják, a transz emberek életében a nemi átmenet egy ennél sokkal összetettebb folyamat, amelynek egyes elemeire különböző szabályok vonatkoznak. Most ezeket vesszük sorra.
Nemi átmenet
Maga a transz szó átmenetet jelent, a transzneműség pedig azt, amikor egy ember nemi identitása nem egyezik a születéskori, biológiai nemével. A transznemű emberek leküzdhetetlen idegenkedést érezhetnek a testük nemi jellegeitől. Ezt a lelki-mentális zavart nevezi az orvosi szaknyelv nemi diszfóriának, ami mindenképp kezelésre szorul, hiszen az érintett emberek az átlag lakosságnál sokkal inkább ki vannak téve különböző mentális problémáknak. Az Egyesült Államokban például, ahol megközelítőleg 1,4 millió transznemű felnőtt él, egy 2020-as tanulmány szerint az érintettek 40 százaléka kísérelt már meg öngyilkosságot, 33 százalékuk küzd állandó szorongással, és 26 százalékuk szenved drog- vagy alkohol-függőségben. (Megjegyzés 2022. január 15-én: a hivatkozott tanulmányhoz az adatgyűjtést 2015-ben végezték.)
A transznemű emberek nemi átmenete, a megélt nemi identitásuk megerősítése különböző elemekből állhat:
- szociális változások (például az öltözködés, hajviselet, viselkedés megváltoztatása, “előbújás”)
- jogi nemváltás (a hivatalos név és jogi nem megváltoztatása)
- orvosi beavatkozások (pubertásblokkoló gyógyszerek, hormonterápia, műtéti beavatkozás)
Egyéni döntés kérdése, hogy egy transznemű ember mely változásokon kíván átmenni. A már idézett tanulmány szerint már az a lehetőség, hogy hivatalos dokumentumaikon, az államszervezet előtt megváltoztathatják a nemüket, jelentősen javít a transznemű emberek mentális állapotán. A sikeres jogi nemváltáson átesetteknél például 22 százalékkal csökkent az öngyilkos gondolatok előfordulásának esélye.
Az orvosi beavatkozásokra azonban nagyon szigorú szabályok vonatkoznak – különösképp 18 év alattiak esetében.
Gyerekek és nemátalakítás
Azok a fiatalok, akiket már 18 éves koruk előtt nemi diszfóriával diagnosztizálnak, a legtöbb nyugati országban hozzáférhetnek úgynevezett pubertásblokkoló gyógyszerekhez, amelyek a nemi jegyek pubertáskori fejlődésének késleltetésére használhatók. Azonban a hatékonyságuk és hosszabb távú hatásaik vizsgálata még gyerekcipőben jár, emiatt több országban vita alakult ki a használatukkal kapcsolatban.
- Svédországban, a transznemű fiatalok kezelésére szakosodott Karolinska Intézetben éppen emiatt függesztették fel 2021 áprilisában pubertásblokkolók alkalmazását kiskorúakon.
- Az Egyesült Királyságban 2020 decemberében függesztették fel a pubertásblokkoló terápiákat egy bírósági ítélet miatt, amely szerint a 16 évnél fiatalabb gyerekek nem tudnak felelős döntést hozni a nemváltoztatás előszobáját jelentő pubertásblokkoló kezelés megkezdéséről. (A perben érintett klinika azonban sikeresen fellebbezett az említett ítélet ellen, a bíróság tavaly szeptemberben kimondta, hogy a döntésképesség megítélése az orvosok kompetenciája, így szigorúbb eljárásrendben, de újrakezdhették a kezeléseket akár 16 éven aluli fiatalokon is). Ez a per Skóciában nem volt hatással a transznemű fiatalok ellátására, az ország egyetlen transznemű fiatalok ellátására szakosodott klinikáján ez idő alatt is folytak, és most is elérhetők a pubertásblokkoló kezelések.
- Spanyolország tartományaiban eltérő a szabályozás. Egyes területeken hozzáférhetnek pubertásblokkoló kezeléshez 18 éven aluli fiatalok, amint a nemi érésük megkezdődik, de a procedúra nagyon hosszadalmas és szülői beleegyezéshez kötött.
A műtéti nemváltoztatást megelőzően ellenkező nemi hormonokkal kezelik az átalakulást választó transznemű embereket, hogy nőiesebbé vagy férfiasabbá alakítsák a testüket. A Halász által kiemelt országokban az orvosi kezelés általános szabályai érvényesek a hormonterápiákra is: szülői beleegyezés nélkül bármilyen orvosi kezelést Spanyolországban és Skóciában 16, Angliában 17 éves kortól lehet elérni.
Műtéti nemváltoztatás pedig egyik említett országban sem elérhető 18 éven aluliak számára: Svédországban és Spanyolországban ez az általános szabály, míg Angliában és Skóciában az állami egészségügyi szolgáltató, az NHS eljárásrendje mondja ki, műtéti nemváltoztatást csak 18 éves kor felett végeznek.
Megkerestük a négy hivatkozott ország állami egészségügyi szolgáltatóját vagy az azt felügyelő kormányzati szervet, hogy elsődleges forrás erősítse meg tényellenőrzésünk eredményeit. Cikkünk megjelenéséig a svéd Egészségügyi és Népjóléti Tanács (National Board of Health and Welfare) válaszolt megkeresésünkre, akik megerősítették, hogy nemváltó műtétek: nemiszerv-átalakító, ivarmirigy-eltávolító operációk jogszabályi előírás alapján nem végezhetők 18 éven aluli embereken. Egyetlen kivétel van, az emlőeltávolítás, ami orvosilag indokolt esetben a 18. életév betöltése előtt is elvégezhető. A Tanács tájékoztatása alapján nincs jogszabályban rögzítve a pubertásblokkolók és az ellenkező nemi hormonkezelések minimum korhatára, azonban az orvosi gyakorlat alapján ezeket 13, illetve 16 éves kortól végzik, de 18 éves kor alatt ehhez szülői beleegyezés szükséges. Amint a többi megkeresésünkre válasz érkezik, cikkünket frissítjük.
Akkor miről beszélt Halász?
„Spanyolországban (…) 14 éves kortól szülői beleegyezés nélkül változtathatnak nemet a kiskorúak.”
A spanyol kormány valóban jóváhagyott egy törvénytervezet 2021 júniusában, ami a 14 éves vagy annál idősebb fiatalok nemváltoztatásáról szól, de ez nem az orvosi, hanem a jogi nemváltásról szól. Eszerint a 14 éves vagy annál idősebb fiatalok bármiféle orvosi indoklás vagy hormonkezelés megkezdése nélkül kérvényezhetik a nemük megváltoztatását a hivatalos irataikon. A javaslat szerint a jogi nemváltás már 12 éves kortól lehetséges lenne, de 12-14 éves kor között bírósági engedélyhez kötnék, 14-16 éves kor között pedig a törvényes képviselő beleegyezése kellene hozzá. 16 év fölött semmilyen akadálya nem lenne a jogi nemváltoztatásnak. Ez azonban még csak egy törvénytervezet, a mai napig nem került a parlament napirendjére. A Reuters cikke szerint társadalmi vitára bocsájtják, mielőtt a parlament alsó- és felsőháza szavazhat róla.
https://coub.com/embed/2z8pvq?muted=false&autostart=false&originalSize=false&startWithHD=false
„De Skóciában is, ahol ugyanez [nemváltás, szülői beleegyezés nélkül] már 4 éves kortól megengedett.”
Négyéves gyerekeket ebben a témában valójában csak egy kormányzati ajánlás érintett. Ennyi idős kortól járnak ugyanis Skóciában a gyerekek általános iskolába (primary school), ahol a pedagógusoknak azt tanácsolják, lehetőleg hagyják, hogy a gyerekek a saját maguk választotta nemnek megfelelően hívassák magukat az osztályteremben, és ne feltétlenül árulják ezt el a gyerekek szüleinek. Messze nem kötelező érvényű szabályról van tehát szó, és a tartalmának valójában a befogadó intézményi környezethez van köze, mintsem az orvosi vagy a jogi nemváltáshoz. (A szöveget 2022. január 15-én pontosítottuk, miután olvasónk jelezte, a négyéves korhatár csupán a skót sajtó értelmezése, az ajánlás külön nem említi, hogy az oktatásban ettől a kortól alkalmazandók a transz-inkluzív alapelvek, ez annak szövegéből csak következik.)
„Naponta legalább egy kiskorú változtatja meg a nemi identitását Nagy-Britanniában”
Halász állítása nem bizonyítható a nyilvánosan elérhető információk alapján. A Nagy-Britanniában működő egyetlen, transznemű fiatalok ellátásával foglalkozó központba a 2019-20-as évben 2748 gyereketutaltak a GIDS (Gender Indentity Development Service) honlapján közzétett statisztikák szerint. Hogy közülük aztán hány fiatalt diagnosztizáltak ezután nemi diszfóriával, majd közülük hányan kaptak bármilyen kezelést, arról nem publikáltak adatokat. A jogi nemváltoztatás pedig 18 év alatt nem lehetséges Nagy-Britanniában.
Az érintett kamaszok száma valóban világszerte nő
„1500 százalékkal nőtt meg azoknak a 13-17 éves kislányoknak a száma, akik fiúnak érzik magukat”
Halász állítása helyes, az általa idézett adat a svéd Egészségügyi és Népjóléti Tanács 2020 februárjában publikált jelentéséből származhat, amelyet a Guardian és a svéd The Local is szemlézett.
A kutatást bemutató sajtóközleményből azonban kiderülnek olyan információk is, amiket Halász nem említett meg: az 1500 százalékos növekedés nem az elmúlt egy-két évben történt kiugrást, hanem egy tíz év alatt (2008 és 2018 között) történt változást mutat. Viszonyításként feltüntetik, hogy a nemi diszfória – amit Halász arra egyszerűsített, hogy a lányok fiúnak, a fiúk lánynak érzik magukat – 2018-ban a 10,18 milliós Svédországban összesen 6 ezer embert, a lakosság 0,06 százalékát érintette, de azt nem részletezték, hogy közülük hányan voltak kiskorúak.
A nemi diszfória miatt segítséget kérő kamaszok száma világszerte emelkedőben van, ami az LMBTQ témákkal kapcsolatos közbeszéd átalakulásából, a transzneműség jelenségének ismertebbé válásából is adódhat, de a jelenségre egyelőre nincs biztos magyarázat.
A problémás állítások ügyében e-mailben megkerestük Halász Jánost és a Fidesz sajtóirodáját, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak a tényellenőrzés eredményeire.
Címlapi kép: Beata Zawrzel/NurPhoto via AFP
NEUBERGER ESZTER Közel tíz éve dolgozik újságíróként, ezalatt megfordult már a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 szerkesztőségeiben. A tényellenőrző munka előtt leggyakrabban oktatási, egészségügyi és szociális témájú cikkeket publikált.
Forrás: Lakmusz.hu